Na ezt le kell írnom ide, mert megőrülök. Hol kezdjem, hogy kezdjem? Jó lenne, ha mindenki aki olvassa (barcen) megközelítőleg érezné, amit most én érzek.
Najó, szóval 10 éves koromban kezdődött, amikor már volt zenecsatornánk és néha nézegettem azt. Ott egykét - mai szemmel nézve botrányosan rossz - muzsika nagyon megragadott és bosszantott, hogy csak akkor hallhatom, ha néha elkapom a videoklipet. Ígyhát kötöttem magammal egy megegyezést: valamilyen módon megszerzem ezeket a zenéket. Hosszú évek teltek el és a listámra is felkerült pár új szám. Nem volt sok, de soha egy pillanatra sem láttam megcsillanni a reményt, hogy valaha a magaménak tudhatok egyet is a zenék közül. 1995ben kaptam születésnapomra egy szuper dokumentumfilmet a delfinekről, az volt a címe, hogy Delfinek élete és titkai. Imádtam minden képkockáját és nem éreztem mást a film közben, mint iszonyú elvágyódást. Akkoriban nagyon tetszettek a delfinek és ez a film hihetetlenül megerősítette bennem ezt az érzést. A végén, amikor a stáblista elindult, felzendült egy nagyon szép muzsika, közben játékos delfinek (ez a hivatalos faj név) ugráltak, a kommentátor elmondta a végszavait és a zene bennem olyan hihetetlen katartikus érzelemhullámokat indított, hogy önkéntelenül elsírtam magam. Innentől kezdve rendszeresen ültem le a film elé úgy, hogy csak a végét néztem. Főleg a zene miatt. Természetesen felkerült a listámra, milliomszor dúdoltam még úgy is, hogy a szövegét alig értettem. A kreditek szerint a szám címe Out Of The Blue volt, Katherine Wood énekelte.
Teltek múltak az évek, a videónk elromlott, a kazettát már nem tudtam megnézni. Maradtak a dal emlékei, dúdolva idéztem fel de a szöveg egyre zavarosabbá vált a fejemben. Amikor internetünk lett rendszeresen próbáltam megtalálni a zenét, vagy bármi rá utalót (filmet) de nem találtam mást, mint video-gyűjteményes site-ot. Addigra mellesleg a zenés listámról már csak ez a zene és még egy hiányzott. Körülbelül két évvel ezelőtt apám beszerzett kölcsönbe egy DVD lejátszót, ami VHS-t is tudott dubbolni, a delfines kazettát is átmásoltuk DVDre. Akkor lejátszottam újra, nagyon jó érzés volt. Ám bár csak a zene is meg lett volna…
Két hete történt, hogy próbaképpen ismét (kb. ötszázadszorra) beírtam a googleba a kulcsszavakat: “out of the blue dolphin stories”. Ami akkor történt, attól most is megdobban a szívem: kidobott egy ebay-es linket, rajta egy CD, leírása szerint a Delfinek élete és titkai című dokumentumfilm zenei albuma, rajta az első szám rögtön az Out Of The Blue. Gyakorlatilag rekordsebességgel rendeltem meg a CD-t Németországból. Ma van tizedik napja, hogy megrendeltem az albumot (abból kb nyolc nap volt, amíg a fizetés megérkezett) és ma megkaptam.
A misszióm véget ért, a listám legszebb zenéjével ünneplek tizenhárom évet. Iszonyú katarzis. Hihetetlen.

És a zene? Tessék:

A minőség hagy kivetnivalót maga után, de ha nagyobbra tömörítettem volna, akkor hatszáz óra amíg lebuffereli nektek